Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 309.

 


 

Amikor a Facebook-komment szekcióban elszabadul a macskaalom-gate, és a "nagy megmondóember" hirtelen Sherlock Holmesként kezd szimatolni a túl gyakori vagy éppen túl ritka„cucckiszedés” körül, akkor tudod, hogy egy újabb digitális forradalom küszöbén állsz.

A megmondóember gyanút fog: "Jó szag lehet, ha ilyen sűrűn van kiszedve a cucc…" – írja, mintha épp most kapott volna levelet az ÁNTSZ-től, hogy valami nem stimmel az alomritmussal. A háttérben már zakatol is a gyanú-expressz: vajon ki az, aki túl gyakran cseréli az almot? Ki takarít túl becsületesen? És mi a szándéka?
 
Erre jön a háztartási hős és passzív-agresszív szupernóva, aki nemcsak magyaráz, de jól odacsap egy kis "szuper intelligens ember lehet… jaaa NEM" kombóval, amitől a kommentháborúzóknak is megjön az étvágyuk. Emellett diszkrét fenyegetést is kapunk: "ígérem, innentől éjjel is felkelek almozni." Végre valaki, aki éjjel-nappal harcol a szagok és a megmondóemberek ellen.
 
A macskaalom lett a 21. század új közéleti tere – minden komment egy harapás az igazságból, minden emoji egy passzív pofon. Az ember csak egy képet akarna nézni cuki kiscicákról, de helyette szociodrámába csöppen, ahol a cucc gyakorisága nagyobb feszültséget kelt, mint egy választási kampány, mert, kérem, itt már mindenki szakértő mindenben IS, beleértve a macskaalmot és a cicaszart is.
 
És a tanulság? Ha túl sok a kép – gyanús. Ha túl kevés – elhanyagolás. A Facebookon már csak az a biztos, ha semmit se osztasz meg. Mert előbb-utóbb valaki szimatolni kezd.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...
Megjegyzés küldése
További információk