Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 312.

 


A kutya régen házőrző volt. Ma? Lakberendezési kiegészítő. A városi trendvadászok körében a gyerek helyett tartott öleb státuszszimbólummá vált.

Ő itt Muffin, a vegán csivava, akinek több outfitje van, mint az óvodás gyerekednek, és aki ki sem teszi a lábát a házból, ha nincs rajta a Swarovski-kristályos nyakörve és a tappancsmelegítő, persze szigorúan az elmaradhatatlan kis pulóver, esőkabát vagy nyári napvédő sapka után.
 
Muffin gazdija szerint a kutya „egy érző lény, akinek joga van a választott tápjához és a testpozitív neveléshez, amihez hozzá tartozik a ruha és a masni is”. Ezért aztán minden reggel komoly pszichodráma a reggeli, hiszen a gluténmentes lencsefőzelékes bio-táp tegnap „nem rezonált” Muffin aurájával, tehát valami mást kell kitalálni.
 
 A gazdi szerint a kutya „egy kis ember szőrösen”, csak aranyosabb. 
 
És különben is: ki mondta, hogy egy kutya nem alhat a párnán, ahol tegnap még a gazdi feje volt? És egyáltalán: mit keres a gazdi a saját ágyában?
 
Aztán ott vannak a „kutyavédők”, akik szerint az állatvédelem alfája és omegája, hogy naponta kiírja a Facebookra: ő állatvédő! Ezek után megoszt legalább félóránként egy gazdikereső kutyás posztot, és feljegyzi, lehetőleg Reels videóban, Insta sztoriban és TikTokon is, hogy a kutyája ma is kapott „állatjogi terápiás sétát”, mert ha ezt nem teszi meg, akkor potenciális állatkínzó.
 
Ja, és ha nem hord masnit a kutyád, és nyakörvet teszel rá hám helyett, az konkrétan genocídium.
 
Közben vidéken Marci, a keverék, épp farkast pofoz le a tyúkól elől. Nem bio, nem vegán, nem kézműves. Csak kutya. De ő valahogy kimaradt a „Kutyatrendek 2025” influenszer-kézikönyvből.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...
Megjegyzés küldése
További információk