A Z-generáció és a nagy valóság-teszt
Egyszer volt, hol nem volt, a TikTok-felhő peremén túl, az Instagramon és a Facebook Reels videókon még messzebb, élt egy generáció, amely bármilyen virtuális csatát megnyert – csak a valóságban nem tudott kinyitni egy konzervet sem.
Ők voltak azok, akik az online térben instant megoldották a világ összes problémáját, és közben hashtagekbe csomagolták a bölcsességeiket. A gond csak akkor kezdődött, amikor az élet úgy döntött, hogy nincs „skip intro” gomb, és a kenyér nem magától ugrik ki az applikációból.
Valódi beszélgetés? Maximum chaten, emojikkal. Iránytű? Minek, ha ott a Google Maps… ami persze lemerül, a telefonnal együtt, amikor tényleg kéne. Munkahelyi interjú? Videóban menne, de élőben már nem tudják, hova kell nézni, ha nincs webkamera-fény a szemükben.
És persze tisztelet a kivételnek – annak a néhány példánynak, akik képesek túlélni 5G nélkül, és nem pánikolnak, ha a kávé nem „latte art”-tal érkezik. Ők azok, akik tudják, hogy a valóság ugyan nem filterezhető, de attól még izgalmas. A többieknek meg marad a virtuális győzelem: ott legalább nem kell cipőt húzni és felállni a trendi gamer székből.

Megjegyzések
Megjegyzés küldése