Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 458.

 


Ebben a gyönyörű, egybites társadalomban, ahol a gondolkodás luxus, a logika pedig gyanús, nincs helye árnyalatoknak. Szürke? Ugyan már! Az árnyalatok veszélyesek, mert gondolkodásra kényszerítenek, és azt itt nem szeretjük.
 
Itt két szín létezik: fekete és fehér. Ha nem hordod a Tisza-szekta pólóját/pulóverjét/karkötőjét/bármilyét, amit az MLM szekta shopja árul, akkor automatikusan fideszes vagy, sőt, valószínűleg Orbán háziszőnyege is. És ha valaha is kiejtetted a szádon, hogy „ez a döntés nem volt teljesen hülyeség”, akkor gratulálok: te vagy a rendszer embere, a sötétség csahos kutyája, a NER.-kegyenc.
 
Ez a logika egyszerű, olcsó, és – ami a legfontosabb – nem igényel semmilyen szellemi befektetést. Mert minek gondolkodni, amikor lehet szektás hittel ordítani, hogy „AKKOR TE BIZTOS A MÁSIK OLDAL EMBERE VAGY!”?
 
Az igazi irónia pedig az, hogy mindkét oldal ugyanazt a mantrát nyomja, csak a logó más a pólón. A végeredmény? Egy országnyi önjelölt igazhitű, akik szerint a másképp gondolkodó nemhogy téved, hanem konkrétan az ördög ügyvédje.
 
Szóval ha legközelebb úgy érzed, hogy van saját véleményed, nyomd el gyorsan. Nem kell az a sok árnyalat. Fekete vagy, vagy fehér. Szektás vagy, vagy áruló. Ez itt a nemzet sportja: a logikátlan leegyszerűsítés.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...