Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 448.

Az Ámen-szekta.


 

Ők azok a digitális önkéntes hittérítők, akiknek az IQ-ja és a kommentjei között pontosan ugyanannyi kapcsolat van, mint a szenteltvíz és a mosogatás között: semmi.
 
Poszt: „Ég a ház, bent a nagymama, a gyerek és a kutya.”
Komment: „Ámen 🙏
 
Poszt: „A szomszéd megmérgezte a kertemet, meghaltak a tyúkok.”
Komment: „Ámen 🙏
 
Poszt: „Egy új kutatási eredmény szerint a Föld gömbölyű.”
Komment: „Ámen 🙏
 
Ezek a lelkek azt hiszik, hogy a mennyei helpdesk nonstop ügyeletben áll:
– „Jézus, itt 153 darab 🙏 gyűlt össze egy eltűnt hörcsögért, dobj már le neki egy útjelző csillagot!”
– „Oké, de csak akkor, ha elég nagybetűs az ÁMEN.”
 
És persze, ha nem írod oda, hogy „Ámen 🙏”, jön a passzív-agresszív ítélet: „Majd te is könyöröghetsz, ha bajban leszel!” – mert náluk az empátia és a megvetés kéz a kézben jár, csak az emoji más.
 
Az Ámen-szekta az a külön kaszt, amelyik komolyan hiszi, hogy a Facebook-komment a modern rózsafüzér, és minden „Ámen 🙏” után egy lépéssel közelebb kerülnek a mennyország VIP-lounge-ához, ahol majd filteres vízzel és mennyei wifi-vel várja őket Szent Péter.
 
És ami a legszebb: ha egyszer eltűnne a „🙏” emoji, ezek az emberek kollektív idegösszeomlást kapnának. Ott állnának a telefonjuk fölött, és zokogva írnák: „Ámen... de nem érzem szentnek!”

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...