Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 444.

Elmebetegek az elmebetegekért – Magyar Péter különkiadás


 

Magyar Péter új politikai talkshow-ja minden nap ugyanarról szól: ő az egyetlen tiszta, becsületes, feddhetetlen ember széles e hazában.
 

Ő mondja: „Én soha nem hazudtam!”

 
A valóság: három nap alatt annyiszor változtatja a sztoriját, hogy a Netflix külön sorozatot indíthatna „Péter verziói” címmel.

Ő mondja: „Én nem a hatalomért csinálom, hanem értetek!”

A valóság: amint mikrofon közelébe kerül, színpadiasabban gesztikulál, mint egy kezdő operettprimadonna, és úgy élvezi a rivaldafényt, mint más a reggeli kávét, persze közben nyitja a zsebét a zsoldért. De hát ingyen Krisztus koporsóját sem őrizték.
 

Ő mondja: „Én független vagyok, senkihez sem tartozom!”

 
A valóság: Brüsszelből már küldik a lájkokat meg az öleléseket, mert egy újabb cirkuszi mutatványos mindig jól jön a repertoárba.
 

Ő mondja: „Én majd rendet teszek ebben az országban!”

A valóság: a saját házasságában se tudott, de sebaj – országot irányítani nyilván sokkal könnyebb, mint egy családot.
 
És mi történik mindeközben? Tízezrek tapsolnak, mert „végre valaki kimondja az igazságot”. Az már nem számít, hogy tegnap még ennek az ellenkezőjét mondta, holnap pedig újabb fejezetet ad elő, alaposan megcsavarva az eredeti sztorit.
Magyar Péter a tökéletes narcisztikus pszichopata: mindig mindenről tudja, hogy ki a hibás – kivéve önmagát.
 
Így lett a nemzeti jelmondat:
 
„Ha elég hangosan hazudsz, mindig lesz, aki elhiszi – főleg, ha Brüsszelből is tapsolnak hozzá.”

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...