Van a világnak egy különös betegsége, amely nem lázzal, nem köhögéssel, hanem érzékenységi rohamokkal jelentkezik. A neve: woke. Ez a kór eleinte talán még jó szándékból született – hiszen ki ne akarna igazságot azoknak, akik valóban hátrányos helyzetből indulnak? Azonban sajnos idővel a gyógyír maga vált méreggé, ás mára a társadalom immunrendszerét támadja.
Szavak börtönében
Régen azt hittük, hogy a szólásszabadság a demokrácia egyik utolsó menedéke. Ma már sokkal inkább egy veszélyes luxusnak tűnik. Elég egy rosszkor elejtett mondat, egy régi vicc, egy „nem megfelelő” gondolat, és az illető fejére zúdul a digitális lincselők hada. Így született meg a „cancel culture”, a modern középkori máglyarakás, amely nem füsttel, hanem lájkokkal és retweetekkel éget.
Ha mindenki saját valóságot gyárt
A woke világban a biológia is csak „társadalmi konstrukció”. Ma férfi, holnap nő, holnapután valami egészen új, amit még szótárba se lehet foglalni. Mindenki szabadon választhat magának identitást, csak épp a közös valóság foszlik szét darabokra. Ha már a legegyszerűbb tények – mint például a két nem – is vitakérdés, mi marad, amiben közösen hihetünk?
A türelem türelmetlen gyermekei
A woke ideológia zászlaján a tolerancia hirdettetik, de a gyakorlata inkább újfajta inkvizíciót idéz. „Légy elfogadó, vagy ellenség vagy!” – hangzik az új dogma. Így fordul elő, hogy a társadalom nemhogy közelebb hozná egymáshoz az embereket, hanem szekértáborokra szakítja őket: vannak ők, akik „felébredtek”, és mi, akik szerint talán nem kellene minden álmunkat lidérccé változtatni.
Iskola vagy ideológiai tábor?
Az oktatás, amelynek a tudást kellene átörökítenie, egyre inkább a woke hittérítés terepe. Gyerekek tanulnak arról, hogy „bármik” lehetnek, de arról kevesebbet, hogy hogyan oldjanak meg egy matematikai egyenletet, vagy miként értelmezzék saját történelmüket, esetleg hogyan maradjanak talpon a való világban. Az ideológia helyet követel a tankönyvekben, miközben a tudás szépen lassan kikopik onnan.
Multik szivárványruhában
A gazdasági élet sem marad érintetlen. Vállalatok tűnnek fel szivárványzászlóba öltözve, kvótákkal, kötelező diverzitási jelentésekkel és ideológiai reklámokkal. A teljesítmény és minőség másodlagos szemponttá válik – a lényeg, hogy megfeleljenek a woke elvárásnak. Az eredmény? Papíron színesebb világ, a valóságban viszont üresebb polcok.
Valóban....
A woke ideológia olyanná vált, mint a jó szándékból túladagolt gyógyszer: kezdetben enyhít a tüneteken, de ha nem vigyázunk, halálos lehet. Ha mindenki sértődött, ha mindenki a saját igazságát tekinti egyetlen érvényes mércének, akkor lassan nem marad semmi, ami összeköt. Társadalom helyett törzsek, vita helyett dogmák, szabadság helyett félelem lesz az örökségünk. És akkor majd tényleg felébredünk – de már túl későn.

Megjegyzések
Megjegyzés küldése