Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 432.

 A BTT, azaz a Bibliofil Telepaták Társasága

 

 
A könyvmolyok világa végérvényesen kettészakadt. Vannak a bölcsészreformerek, akik szerint a gyűrött borító a használat jele, a valódi olvasás bizonyítéka. És vannak a hardcore bibliofil telepaták, akik szerint már az is merénylet a kultúra ellen, ha valaki ránéz egy könyvre, nemhogy belelapoz.
 
Ezek az emberek különleges képességekkel rendelkeznek. Ők már olvasni is csak telepatikus úton mernek, nehogy egy apró rezdülés megnyekkentse a gerincet. Az ujjlenyomat? Förtelmes. A könyv illata? Csak ha frissen nyomdából jön. Ha a borító fél mikronnal felpöndörödik? Az már „használt” kategória, értékcsökkenés, minimum 70% engedmény jár érte, vagy halálos sértődés.
 
A bibliofil telepata a használt könyv árát visszapereli a kiadótól, ha nem bolti állapotú. „Mi ez a minimális sarkazás a 2003-as kiadású példányon? Ez volt az utolsó első kiadás, amit még nem szagolt meg senki, és most tessék, ott a hajszálkarc!” – zokogja, miközben egy HEPA-filteres légkamrában tartja könyvtárát, 17,3 fokon, 38% páratartalommal.
 
Ha eladnak egy könyvet, előbb laborvizsgálatra küldik, nincs-e DNS-maradvány a lapok között. Aki szerint ez azért már túlzás, azt csendben kizárják a csoportból. 
 
A civilizált bibliofília szabályai világosak:
 
  • Ne nyisd ki teljesen a könyvet.
  • Ne lapozz. Használj steril csipeszt.
  • Ne olvasd, inkább gondolatban memorizáld.
  • Ha más már belenézett, az nem elsőkézből származik – az már csak szellemi second hand.
 
És mégis, ezek a nemes lelkek – akik rettegnek a gerinctöréstől és a lapél enyhe szürkésedésétől – elvárják, hogy te, egyszerű halandó, csodát tégy: bolti állapotú könyvet árulj feleár alatt még 70 százalékkal, elsőbbségi postával, ajándék hűtőmágnessel, és persze „kíméletes olvasásból” legyen, ami valójában annyit jelent, hogy senki még csak rá sem nézett, nemhogy kinyitotta.
 
Szóval ne aggódj. Nem nálad van a kattanat. Náluk van a teljes gyűjtemény. Színkódolva. Ábécérendben. És vákuumzáras tasakba csomagolva.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...
Megjegyzés küldése
További információk