Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 447.

Margaréta-szindróma


 

Forsthoffer Ágnes, a Tisza Párt harmadik alelnöke és a balatonfüredi Hotel Margaréta büszke tulajdonosa most azon kesereg, hogy egy állami cég az utolsó pillanatban lemondta a több száz fős foglalást. Hát miféle világ ez, ahol a szállodát nem bérelik ki azok, akiknek a szálloda tulajdonosa éppen a vesztét kívánja a színpadról?
 
De miért aggódik, Ágnes? Hiszen a Tisza Párt szerint milliók vannak velük. Tessék szépen kiírni a recepción: „Csak tiszás hívőknek – bejelentkezés Magyar Péter rekedten sípoló hangjára.” Ha tényleg annyian vannak, a Margaréta pillanatok alatt tele lesz. Maximum kicsit csökken a minibár forgalma, mert a kamuprofilok nem isznak, de hát ez a legkevesebb.
 
Az állami cég döntése amúgy egyáltalán nem meglepő: nehéz ugyanis csapatépítőt szervezni olyan szállóba, ahol a vezetés fő szórakozása az akasztás emlegetése. Az ember nem pihenni megy, hanem félni? Szerintük ez a normális? Ez már nem wellness, hanem horror-hétvége, kérem szépen.
 
És ott van még a tiszás „személyzeti csapat”: Magyar Péter ordít, mintha nyúznák, Ruszin-Szendi Romulusz idegbeteg tekintettel lökdösődik – ettől aztán garantáltan minden vendég inkább a konkurenciánál foglal, mert nem szeretne halláskárosult lenni vagy véletlenül leesni a teraszról, csak mert egy halvány kritikát megfogalmazott.
 
A Margarétát nem a hatalom, hanem maga a Tisza Párt teszi tönkre. Ki akarna egy olyan szállodában pihenni, amit politikai hisztéria és hamis tömegjózanság leng be? A vége az lesz, hogy a sok millió tiszásból jó, ha néhány tucat betér egy kávéra. De aggodalomra semmi ok: lemondásból lesz még bőven, csak vendégből egyre kevesebb.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...
Megjegyzés küldése
További információk