Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 505.

Hogyan tarts kutyát 2025-ben? – Rövid használati útmutató


 

1. Nevelés = felesleges luxus.

 
Régen elég volt annyi: „Lábhoz!” – és lábhoz jött. Ma inkább könyörögj neki, hogy "édeskicsityutyimutyikámgyeremáride" és dobálj bio-vegán jutalomfalatokat, mintha konfettit szórnál esküvőn. A kutya meg persze rád néz: „Na, ennyiért én fel sem kelek a kanapéról.”
 

2. Alvásrend:

 
Kutyaház? Ugyan, elavult középkori kínzókamra! A kutya természetes élőhelye a gazdi ágy, két memóriahabos párna között, plüssmackóval, selyemtakaró alatt. Ha te is odaférsz, gratulálunk. De inkább feküdj bele a használaton kívüli kutyaágyba, az a biztos.
 

3. Közlekedés:

 
Séta pórázon? Nevetséges! A kutya vagy szabadon közlekedik, mindenféle megkötés és korlátozó eszköz nélkül, vagy menő kutya babakocsiban jár plázába, lehetőleg masnicskás ruhácskában. Ha nagyon divatőrült vagy, akkor hordozókendőben viszed, mint egy újszülöttet. A kutya közben méltóságteljesen bámul: „Jól szolgálsz, ember.”
 

4. Étkezés:

 
Kutyatáp? Csak a proliknál. A trendi menü: vegán, gluténmentes, kutya-fine-dining étteremből rendelt eledel, szójatejes cappuccinóval leöntve, lehetőleg prémium állatpszichológus által jóváhagyva. Ha szerencséd van, a kutya a felét hajlandó lesz megenni, a másik felét otthagyja, mert „unalmas”.
 

5. Szerepkör:

 
A kutya nem kutya. Ő gyerekpótlék, lelki társ, spirituális influencer, anyuci/apuci édes pici babácskája. Az, hogy valójában egy szőrös állat, aki néha szétrágja a papucsot, belehempereg(ne) a sárba, kergetné a pillangókat, és horribile dictu, vadászan egyet? Apró részlet, nem illik emlegetni.
 

6. Tekintély:

 
Régen a kutya tudta, hogy ki a gazda. Ma a gazdi tudja, hogy ki az úr a háznál. Vagy legalábbis tudni véli. Spoiler: nem ő.
 
Végezetül: a kutya ma már nem négylábú barát, hanem plüssbe oltott diktátor, aki addig kényeztetve van, míg át nem veszi a háztartás és a család teljes és tökéletes irányítását. És mi a legijesztőbb? Ő legalább élvezi. Te pedig maximum akkor, ha a neveletlen velociraptor, akivel együtt élsz, a padlócirkálók kasztjához tartozik. Minden egyéb esetben erősen destruktív a helyzet.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...
Megjegyzés küldése
További információk