Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 469.

A Tisza-projekt: vízihulla a nappaliban


 

106 jelölt, 318 próbálkozás, fél év alatt. Ez a nagy teljesítmény. A vízügyes párt eddig annyit bizonyított, hogy totyogni is nehéz nekik, nemhogy kampányolni.
 

Recept a bukáshoz:

  • kell 318 önjelölt tiszás (ennyi nincs),
  • kell 106 kampányfőnök (ennyi sincs),
  • kell 1300 aktivista (ez végképp nincs),
  • kell program, pénz, szórólap, településről településre talpalás (na ez pláne nincs).
 

Ami van: 

  • Kovi, aki rendezi a kampányfilmet,
  • Tomyboy és a felesége, akik számolják a cetliket,
  • Róka, Ciccolina, Nutella és a többi hős, akik a pultnál bohóckodnak.
 

És a program? Hát persze, hogy van:

  • minden faluba ingyen vízibicikli,
  • gumicsizma-támogatás a szavazóknak,
  • rezsicsökkentett szúnyogriasztó,
  • országos homokzsák-elosztási stratégia,
  • „Tisza-hűségkártya”: tíz szavazat után jár egy ajándék póló,
  • és természetesen: „megállítjuk az árvizet a határnál”.
 
Mindezt 7–8 hónap alatt? Ugyan már! A Tisza inkább háromnapos vízihullához hasonlít: látszólag megvan, de valójában oszlik.
 
Persze, sok tiszakárosult már bárkire leszavaz, csak ne a Fideszre – még akár Józsira, a falu bolondjára is. De attól még a „nagy Tisza-projekt” marad az, ami: egy politikai Titanic, víz nélkül, mentőcsónak nélkül, kapitány nélkül.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...
Megjegyzés küldése
További információk