Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 507.

 


Magyar Péter egy év alatt több becenevet kapott, mint eleddig bárki a történelem során. És nemrégiben megjöttek az újak is az eddig sem szűk listához.
 
Slimfit Torreador. Ízlelgessük. Mintha egy divatbemutatóról tévedt volna be az Európai Parlamentbe valaki, és onnan kezdte volna kergetni a bikát – vagy legalábbis a politikai szalmabábokat. A karcsúsított zakó feszesebb rajta, mint az érvei, de sebaj: a méregdrága öltönyhöz már jár a „temus messiás” díszcsomagolás – lájkok, kommentek, hívők. Na és persze a profi fotós, a stúdió, belőtt kamerák, szélben lebegő haj, mély(nek hitt) tekintet.
 
A régi becenevek persze sem merülnek feledésbe. A Poloska például mindig előbújik, ha kell: rejtőzködő, zavaró, de soha le nem csapható. És most itt a másik legújabb címke: karcsúsított Méregzsák. Elegáns külsőben, slimfit csomagolásban, kellően megretusálva, de mindig készen arra, hogy kiborítsa magából a politikai gyomorsavat.
 
Nem tea, nem gyógynövény, hanem a közélet bio-polcáról egyenesen nekünk kínált prémium méreg. Mellékhatásként: tömeges rajongás, kollektív amnézia és egyre gyakoribb politikai gyomorrontás.
 
Így lett a Poloska, a Temus Messiás mellé most egy új szuperhős is a repertoárban: Karcsúsított Méregzsák, a Slimfit Torreador – aki nem bikát, hanem közvéleményt szúrkál, naponta háromszor, étkezés előtt.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...

Agymenés 119

  Ez a társadalom kinevelt egy olyan generációt, ahol a gyerek elvárás, a megfelelés, a pozicionálás eszköze, anyagi forrás és élő eszköz az érzelmi zsaroláshoz, akár rokonok, nagyszülők, különélő apuka, barátok, munkáltató felé. Számukra ez teljesen elfogadható, hiszen az önmaguk iránti szeretetet, egoizmust és a megfelelési kényszert összekeverik a gyerek iránt érzett szeretettel. Ha a gyerek kap valamit - akár érzelmileg, akár anyagilag -, akkor az saját társadalmi pozícióju k megmutatása a külvilágnak, nem pedig a gyerek valós vágyainak és igényeinek teljesítése. Ha a gyerek okos és szép, ők lépnek előre a képzelt ranglétrán, az ő sikerük, az ő eredményük, és nem a gyereké. Legyen mindenféle kütyü, ami leköti, legyen szép, nagy, mutogatható színes játékok garmadája a kertben, legyen menő és trendi ruha, természetesen kocsival kell menni az oviba és a suliba, de lehetőleg kettővel, nehogy a gyerek egy légtérben utazzon a fránya felszereléssel. Legyen kiel...

Agymenés 235.

Magyar Péter, a mindenhez is értő polihisztor     Magyar Péter nem csupán jogász. Ugyan, az csak a fedősztori. Valójában ő az univerzum többcélú svájcibicskája, akit a Teremtő is Ctrl+C–Ctrl+V kombinációval másolt be minden létező és még csak elképzelt szakmába is.   Egyik nap még gyermekvédelmi szakértőként könnyezett élő adásban a bántalmazott kicsikért, másnap viszont elfelejtette, hogy a sajátjai végignézték, ahogy ő bántalmazza anyjukat. De hát senki sem tökéletes, főleg nem a gyerekek, akiknek az a dolguk, hogy ott legyenek, és megfeleljenek, ha apuci politikai karrierje megkívánja.   Aztán ott a gazdaság. Azt is keni-vágja, legalábbis amikor bennfentes információval a zsebében üzletel, mert hát a profit az profit – még akkor is, ha etikailag csak annyira tiszta, mint a MÁV mosdó csúcsidőben.   A minap viszont új szerepben tündökölt: légiközlekedési szakértőként osztja az észt, mintha minimum ő irányította volna az összes repülőgépet 2006 óta. Olyan magabi...