Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 827.

 

TISZA PÁRT: BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓS ÉS AKUSZTIKAI ÚTMUTATÓ
 
 

 
„Nálunk a falnak is füle van, és az a fül is le van hallgatva.”
 

1. Általános üdvözlési protokoll

A párttagok közötti találkozáskor a „Szia!” vagy „Jó napot!” köszöntés helyett az alábbi fordulatok kötelezőek:
„Próba, egy-kettő, hallasz?”
„Remélem, friss az elem a zakódban!”
„Szia! Éppen tájékoztatlak, hogy tudom, hogy tudod.”
 

2. A „Ki kit hallgat le?” prioritási sora

 
A káosz elkerülése végett az alábbi hierarchia betartása javasolt a felvételek készítésekor:
A Pártelnök: Mindenkit lehallgat (beleértve a saját belső monológjait is, hátha meggondolja magát).
A Barátnő: Lehallgatja a Pártelnököt, miközben a Pártelnök őt hallgatja le (ez az ún. Akusztikus Szerelmi Négyszög).
A Második Ember: Feladata a „Tájékoztató Lehallgatás”. Ő az, aki elmondja neked, hogy le vagy hallgatva, miközben rögzíti a reakciódat a lehallgatás tényére.
Az Egyszerű Párttag: Ő csak a pincért és a saját kaputelefonját hallgatja le, hátha a Második Ember áll az ajtó előtt egy diktafonnal.
 

3. Kötelező felszerelés (Dress Code)

 
A zakózsebben minimum két darab nagy kapacitású diktafon tárolása kötelező (egyik az őszinte beszélgetéshez, a másik a szivárogtatáshoz).
Olyan okosórát kell viselni, amely automatikusan feltölti a hangfelvételt a „Tisza-Cloud”-ba, mielőtt a Második Ember töröltetné veled.
A nyakkendőtű valójában mikrofon. Ha nem az, akkor fegyelmi eljárás indul „technikai hanyagság” miatt.
 

4. A „Tájékoztatási” kötelezettség

 
Ha megtudod, hogy valaki lehallgatott valakit:
Haladéktalanul tájékoztasd a lehallgatottat.
Közben rögzítsd a tájékoztatást.
Majd add át a felvételt annak, aki az eredeti lehallgatást végezte, hogy ő is tájékozott legyen a te tájékoztatásodról.
 

5. Válságkezelés (Ha lebuksz)

 
Amennyiben rajtakapnak, hogy éppen a pártelnök táskájába varrsz be egy poloskát, használd a következő paneleket:
„Csak a belső demokráciát mélyítem!”
„Ez nem kémkedés, ez oknyomozó párttagság!”
„ Második Ember kért meg rá, hogy tájékoztassalak: a táskád akusztikája kiváló!”
 
Záró rendelkezés: Aki nem készít naponta legalább három hangfelvételt a közvetlen feletteséről, az gyanúsan hallgatag, tehát valószínűleg egy másik párttól kapta a poloskáit.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...

Agymenés 730.

A hulladékszállítás mint vallásos várakozás   Nálunk csütörtökön viszik el a szemetet. Ez nem információ, hanem hitvallás. Volt már így, működött, megszoktuk.   December 25-én – karácsony első napján, csütörtökön – csoda történt: elvitték. Meghatódtunk. Azt hittük, ez már az ünnepi szeretet része, a szemét is megváltásra talált.   Január 1-jén viszont nem. Ünnep van, érthető, nekik a karácsony nem, csak az újév az ünnep. Senki nem szólt, hogy majd szombaton. Így az utca nagy része nem rakta ki. Mert nem vagyunk gondolatolvasók, csak lakók.   Ezután vártuk a következő csütörtököt, mint Messiást. Reggel óta kint álltak a kukák, katonás rendben, fegyelmezetten, reménykedve. Az utca készen állt. A kukák is.   Aztán jött a hír: az időjárás miatt nem jönnek.   Kint közben a főút csontszáraz, mikrobuszok járnak ki-be, teherautók suhanak, ajtók nyílnak, záródnak, az élet zajlik.   De a szemétszállító nem jön. Őt az időjárás mélyen megérintette.   Így majd...

Agymenés 841.

  A laborpatkány eleinte csak egy volt a sok közül. Szürke, jelentéktelen kispatkány, enyhén remegő bajusszal és azzal a fajta alázattal, amit kizárólag azok ismernek, akik pontosan tudják, hogy a sajt mindig valaki másé.       Aztán egy napon rájött valamire. Nem arra, hogy hol a kijárat, hanem arra, hogy a kijárat nem is érdekes. A sajt viszont igen.   És a sajt nem ott van, ahol a többiek keresik, hanem ott, ahol a kísérletvezető hagyja.   A laborpatkány tehát új stratégiát választott. Nem kaparta tovább a falat, nem rágta a rácsot, nem szervezett rágcsáló-összefogást a közös szabadságért. Nem. Ő felnézett, pontosan oda, ahol a fehér köpeny volt látható.   És egyszer csak kapott egy morzsát. A többiek ekkor még hitték, hogy ez véletlen, a laborpatkány viszont már tudta: ez karrier.   Először csak jelzett, nagyon finoman. Ha a többi patkány túl hangosan zörgött, ő csendben meghúzódott. Ha valaki új alagutat kezdett ásni, ő véletlenül jelezte, ho...