Agymenés 646.

 

A köpés köré épített mártíromság – új fejezet a Tisza Párt politikai melodrámájában

 

 

 

Úgy tűnik, a Tisza Párt háza táján mostanra a politikai kampány nem programokról, nem tervekről, hanem drámai pillanatokról és könnyfakasztó közleményekről szól.

 

Ezúttal Bódis Kriszta LMBTQ-aktivista és jelölt vált főszereplővé, aki arról számolt be, hogy egy nő – hangos szóváltás kíséretében – le­köpte egy VIII. kerületi pultozás során. És ezzel kezdetét is vette a legújabb országos siratóshow.

Bódis elmondása szerint ez az incidens is „bizonyíték” arra, milyen állapotba sodorja az embereket a Fidesz kormány „uszító gépezete”. 

 

A narratíva ismerős: valaki őt bántotta, tehát az ország romokban. A szereposztás is régi: Bódis a megbántott, a Fidesz a főgonosz, a választó pedig – hát, ő nyilván nem önmaga volt, ahogy Bódis írta is.

 

Hollik István: velem is megtörtént, csak nem kellett hozzá kamerát hívni

A bejegyzés alatt megszólalt Hollik István is, aki jelezte: vele szinte ugyanilyen eset történt nemrégiben. A különbség? Ő nem szervezett köré drámai posztot, háttérvilágítást és zenét, mert – idézzük – „nem vadászok ezzel lájkokat”.

 

A KDNP-s képviselő azt is hozzátette: az emberek idegállapota valójában nem a kormány, hanem Magyar Péter folyamatos feszkókeltő szónoklatai és uszító kampánya miatt pörög túl. Hollik még azt is hozzátette, ő sem haragszik a támadójára, mert tudja, hogy „nem önmaga volt”. Csak épp erről nem kellett posztot írnia naplementés háttérrel.

 

Magyar Péter sem maradt csendben: minden a Fidesz hibája

 

Hogy a politikai kötelező kör teljes legyen, a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter is bejelentkezett, és kijelentette: ez az egész „Orbán Viktor gyűlöletpropagandájának a következménye”. Ha valaki ma rossz kedvű, minden bizonnyal az is az ő műve – sugallja a narratíva.

 

Bódis Csipkejózsika szerepben – csak a csók helyett most a köpés jutott

A közösségi oldalakra persze felkerültek a megható sorok: a béke, a jóság, a szeretet, a lélek mélye, minden, ami ilyenkor kötelező. A Tiszán belül így működik a belső PR: egy köpésből azonnal morális tanmesét kell fabrikálni. Elvégre ha már nyilvánosan vállalható program nincs, legalább egy kis önsajnálat legyen.

 

A történet lényege végül így néz ki:

Valakit leköptek.

Ez rossz, természetesen.

De a Tiszánál ebből is világvége-sztorit kell gyártani.

 

Mert ha egy konfliktus van az utcán, akkor az nem egy feldühödött választó frusztrációja, hanem minimum országos pszichodráma. És persze mindenért csak egy ember felel: Orbán Viktor. Így egyszerűbb.

 

Ahelyett, hogy a magyar politika végre programokról, teljesítményről és jövőképről szólna, újra ott tartunk, hogy ki kit hogyan köpött le, ki mennyire nem posztolta, és ki mennyire szeretne tündéri mártírszerepben tündökölni.

 

A választók meg közben csak legyintenek: – Ezeknek tényleg ennyi jut?