Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 709.

Újév napja, amikor egy mosás is végzetes lehet - Avagy hogyan ne rontsd el az egész évedet már január elsején


 

Január elseje nem csupán egy dátum. Ez vizsga. Egyetlen nap, amikor a magyar embernek egyszerre kell gasztroenterológusnak, etnográfusnak és boszorkánymesternek lennie. A tét nem kicsi: az egész év szerencséje. Vagy annak látványos hiánya.
 
Az év első reggele rendszerint fejfájással kezdődik. Ez még nem babona, hanem tudomány. A baj ott indul, amikor felmerül a kérdés: szabad-e felkelni? Mert ha túl korán kelsz, egész évben robotolsz. Ha túl későn, akkor lusta leszel. A megoldás természetesen az, hogy másnaposan fekve maradsz, de lélekben szorgalmasnak gondolod magad. A hagyomány erről mélyen hallgat, de a tapasztalat ezt igazolja.
 

Az étel, ami megment… vagy elátkoz

 
  • Újévkor az ember nem eszik, hanem rituálisan kockáztat. Malac kell, mert kitúrja a szerencsét. Hogy mivel túrja, az nem kérdés, nem bolygatjuk. A lényeg, hogy legyen sertés minden formában, kivéve élve és önálló döntéseket hozva.
  • Lencse nélkül újév nincs. Aki nem eszik lencsét, az egész évben szegény marad. Aki túl sokat eszik, az január másodikán szegény marad, csak más okból. Ez az egyensúly művészete.
  • Baromfit tilos enni, mert elkaparja a szerencsét. A magyar ember ezért január elsején erkölcsi fölénnyel nézi azokat, akik csirkét sütöttek, majd csendben elfogadja a süteményt, mert a babona nem vonatkozik a desszertre. Soha nem is vonatkozott.
 

A mosás: az év legveszélyesebb házimunkája

 
  • Újév napján mosni tilos. Nem azért, mert elromlik a gép, hanem mert kimosod a szerencsét. Ez különösen érdekes egy olyan országban, ahol a szerencse jellemzően már decemberben sincs meg, de ne kockáztassunk.
  • A szemét kivitele szintén tilos, mert kidobod vele a jót. Ezért január elsején a lakás ideális állapota: enyhén romlásnak indult szilveszteri maradékok, konfettivel kevert életkedv és egy határozott ígéret, hogy „holnap mindent rendbe teszünk”.
 

Pénz, pénz, pénz

 
Újévkor legyen pénz a zsebben. Mindegy mennyi, csak legyen. Ezért kerül elő ilyenkor az a kétszáz forintos érme, amit egész évben nem találtunk, most viszont szakrális tárggyá válik. A bankszámla megtekintése tilos, mert az nem babona, hanem lelki sérülés.
 

Viselkedj rendesen, mert figyel az év

 
  • Újév napján nem szabad sírni, veszekedni, panaszkodni. Ami azért nehéz, mert az év első napja jellemzően hideg, drága és hétfőre esik. Vagy ha nem, akkor is. Aki mégis mosolyog, az vagy nagyon bölcs, vagy nem tudja, mennyi volt a szilveszteri taxis tarifa.
  • Az első vendég lehetőleg férfi legyen. Ha nő érkezik először, az balszerencse. Ezt a szabályt a modern társadalom úgy oldotta meg, hogy mindenki egyszerre jön, így statisztikailag nem számít.
 

Összegzés, avagy hogyan éld túl

 
Újév napján:
  • egyél, de ne mindent
  • dolgozz, de ne látszódjon
  • legyen pénzed, de ne nézd meg
  • ne moss, ne veszekedj, ne panaszkodj
  • és főleg: ne vedd túl komolyan
Mert ha az egész év azon múlna, hogy ettél-e lencsét január elsején, akkor ez az ország már rég a világ leggazdagabb helye lenne.
 
Boldog újévet. És ha mégsem sikerül, mondd nyugodtan: megszegtük egy babonát, nem mi tehetünk róla. 🐖🍾✨

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...

Agymenés 730.

A hulladékszállítás mint vallásos várakozás   Nálunk csütörtökön viszik el a szemetet. Ez nem információ, hanem hitvallás. Volt már így, működött, megszoktuk.   December 25-én – karácsony első napján, csütörtökön – csoda történt: elvitték. Meghatódtunk. Azt hittük, ez már az ünnepi szeretet része, a szemét is megváltásra talált.   Január 1-jén viszont nem. Ünnep van, érthető, nekik a karácsony nem, csak az újév az ünnep. Senki nem szólt, hogy majd szombaton. Így az utca nagy része nem rakta ki. Mert nem vagyunk gondolatolvasók, csak lakók.   Ezután vártuk a következő csütörtököt, mint Messiást. Reggel óta kint álltak a kukák, katonás rendben, fegyelmezetten, reménykedve. Az utca készen állt. A kukák is.   Aztán jött a hír: az időjárás miatt nem jönnek.   Kint közben a főút csontszáraz, mikrobuszok járnak ki-be, teherautók suhanak, ajtók nyílnak, záródnak, az élet zajlik.   De a szemétszállító nem jön. Őt az időjárás mélyen megérintette.   Így majd...

Agymenés 841.

  A laborpatkány eleinte csak egy volt a sok közül. Szürke, jelentéktelen kispatkány, enyhén remegő bajusszal és azzal a fajta alázattal, amit kizárólag azok ismernek, akik pontosan tudják, hogy a sajt mindig valaki másé.       Aztán egy napon rájött valamire. Nem arra, hogy hol a kijárat, hanem arra, hogy a kijárat nem is érdekes. A sajt viszont igen.   És a sajt nem ott van, ahol a többiek keresik, hanem ott, ahol a kísérletvezető hagyja.   A laborpatkány tehát új stratégiát választott. Nem kaparta tovább a falat, nem rágta a rácsot, nem szervezett rágcsáló-összefogást a közös szabadságért. Nem. Ő felnézett, pontosan oda, ahol a fehér köpeny volt látható.   És egyszer csak kapott egy morzsát. A többiek ekkor még hitték, hogy ez véletlen, a laborpatkány viszont már tudta: ez karrier.   Először csak jelzett, nagyon finoman. Ha a többi patkány túl hangosan zörgött, ő csendben meghúzódott. Ha valaki új alagutat kezdett ásni, ő véletlenül jelezte, ho...