A Fidesz hazudott. Mondta. Nem mondta. De hazudott.
Vannak emberek, akiknek az agya már csak dísz. Olyan, mint egy padlásra felhordott szobabicikli: van, de senki nem használja.
Ők azok, akik szerint mindenért a FideSS a hibás. Igen, dupla S-sel, mert az ész már elfogyott, maradt a fröcsögés. Mert vannak azok, akik már nem is írják le rendesen a szót. Minek? A helyesírás is gyanús. Így lesz a pártból „fideSS”, mert ha már harag, akkor legyen történelmileg is súlyos. A klaviatúrán nincs árnyalat, csak CAPS LOCK és erkölcsi fölény.
És igen, van az a típus, aki előbb kitalálja, mit mondott a Fidesz, majd hősiesen leleplezi, hogy az nem igaz. Bizonyíték nincs, forrás nincs, idézet nincs – de az ítélet jogerős.
Nem az a baj, hogy esik a hó. Az a baj, hogy ő már eldöntötte, hogy valaki azt ígérte, nem fog. Hogy ki? Mikor? Hol? Részletkérdés. A harag nem adminisztratív műfaj.
A logika menete egyszerű:
- A Fidesz biztos mondott valamit.
- Ami történt, az nem az.
- Következtetés: a Fidesz hazudott.
Az, hogy senki nem mondott semmit, nem cáfolat, hanem gyanús körülmény.
Hiszen ha nem hangzott el, akkor biztos titokban hangzott el. Ha titokban, akkor hazugság. Ha hazugság, akkor bizonyítva van.
Ez már nem politika. Ez belső monológ, nyilvános poszt formájában.
A valóság meg ott áll térdig hóban, és próbál szót kérni, de nem jut neki mikrofon.
A képzelet hangosabb.
És amikor valaki megjegyzi: – Figyelj, ilyet senki nem mondott… A válasz azonnali: – AKKOR IS!
Mert ahol a tények útban vannak, ott félreállítják őket. Köztünk élnek. Kommentelnek. És teljes meggyőződéssel vitáznak a saját fejhangjaikkal.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése