Biztos választás, bizonytalan erkölcs
Van az a pillanat, amikor a politika átlép a bohózatba, majd onnan lendületből belecsúszik a kabaré legsötétebb bugyrába. Ez az, amikor egy domainnév nagyobb erkölcsi súlyt kap, mint néhány százezer ember személyes adata.
A történet egyszerű: valaki nem kattintott időben. A „Biztos választás” ott maradt az internet közepén, magára hagyva, mint egy lezáratlan bicikli a Blahán. És ahogy az lenni szokott, jött egy hivatásos erkölcscsősz, aki nem ellopta, hanem - saját olvasatában - megmentette. Majd gyorsan árat szabott neki. Nem aprózta el: milliárdokban gondolkodott, mert a tisztességnek is van piaci értéke, főleg ha más fizeti.
Az ajánlat maga volt a politikai népmese: adjatok pénzt, és én majd jótékonykodom. Sokakkal. Pont százezerrel. Tűzifával. Mert ha valami hitelesíti a zsarolást, akkor az nem más, mint a kandalló romantikája. És persze minden forint célba ér. Egyenesen. Megállás nélkül. Köztes zsebek, kanyarok, elágazások nincsenek. Aki kételkedik, aki egy pillanatra is meginog, az biztos a gonosz oldalán áll, és felkoncolásra érdemes.
Érdekes módon ez a precizitás csak itt ilyen fontos. Mert amikor a saját applikációról volt szó – tudják, az a lelkes kis alkalmazás, amit a hívek boldogan töltöttek le – ott valahogy nem tűnt sürgősnek az adatvédelem. Bírók adatai? Ugyan már. Apró betűs rész. Mellékes körülmény. Hiszen a forradalom nem várhat HTTPS-re.
Furcsa ez a szelektív aggódás. Egy domainért könnyes szemmel vívott erkölcsi harc, miközben az app mögött az adatbiztonság nagyjából azon a szinten állt, mint egy falusi becsületkassza vasárnap hajnalban.
Pedig lett volna itt egy nagy pillanat. Egyetlen mozdulat, amikor a hős azt mondja: „Igen, ügyes voltam, de nem vagyok pitiáner.” Amikor nem számlát nyújt be, hanem példát mutat. Amikor nem pénzt kér, hanem morális fölényt szerez.
De ehhez felül kellett volna emelkedni önmagán. Ez viszont túl nagy letöltés lett volna. Nem fért bele.
Így maradt a domain, maradt az ötmilliárdos mese, és maradt az a kínos csend, amikor már a saját tábor is azon gondolkodik: ha egy jelszóért ennyire harap, vajon mit csinálna egy ország kulcsaival?
A politika tanulsága most is egyszerű. Nem az a baj, ha valaki ügyeskedik, hanem az, ha közben erkölcsről prédikál – miközben az appja nyitva hagyta az adatokat.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése