A világ nagy része
Jim Townsend, az atlantista elemző kijelentette, hogy „a világ nagy része nem tartaná Budapestet semleges terepnek.”
Hát persze. Mert a világ nagy része – ha jól értjük – szerinte a Washington–Brüsszel tengelyen húzódik, és véletlenül sem terjed túl a Starbucks kávékon és a CNN közvetítési hatósugarán.
Az ember ilyenkor elgondolkodik: vajon hányan férnek el azon a bizonyos „nagy részen”? Beletartozik Kína? India? A félmilliárdos Délkelet-Ázsia? Vagy csak az, aki tudja, mi az a quinoa saláta és kizárólag szójalattét iszik bambusz szívószállal? Mert ha a világ nagy része kizárólag azokat jelenti, akik a NATO-büfében kávéznak, akkor a Föld többi hat és fél milliárd lakója nyilván egy kisebbségi hóbort.
Lehet, hogy Jim szerint a „világ” ott kezdődik, ahol a BBC véget ér, és ott ér véget, ahol már nem szólnak angolul. Budapest pedig nyilván azért nem „semleges”, mert itt néha több nyelven beszélnek, mint amennyit a washingtoni elemzők ismernek.
A valóság azonban makacs: miközben az atlantista elemzők az „egyetlen helyes nézőpont” fölött elmélkednek, a világ nagyobbik része épp kávét főz, olajat exportál, vagy új vasutat épít Afrikában. És meglepő módon egyikük sem várja, hogy Jim Townsend engedélyezze, hol is tárgyalhatnak és egyáltalán miről. Szerencsére.
Szóval, ha legközelebb valaki a „világ nagy részére” hivatkozik, érdemes megkérdezni: pontosan melyik részre gondol? Mert ha Budapest nem semleges, akkor lassan maga a Föld is gyanússá válik.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése