Agymenés 990.

 A nagy nemzeti stopperóra, avagy amikor a matek megeszi a politikát

 

Magyarországon a politikai innováció csúcsa régóta a visszaszámlálás. Ha egy zseniális stratégának végképp nincs lövése arról, hogyan kellene az egészségügyet, az oktatást vagy a gazdaságot gatyába rázni, előhúzza a farzsebből a jolly jokert: a számokat. Mert a számok mögé olyan szépen be lehet bújni, mintha valódi koncepció lenne mögöttük.

A recept pofonegyszerű, és hetekig el lehet vele rágódni a politikai homokozóban.

Fázis 1: A Miniszterelnöki Nyolcas

"Gondolkodtam, srácok. Mi lenne, ha a miniszterelnök csak nyolc évig uralkodhatna? Az olyan szép kerek. Mint egy pók lábai, vagy egy fektetett végtelen, ami pont a korlátot jelenti"
A sajtó felkapja, a szakértők vitáznak, a nép meg bólogat, hogy na, végre valami kézzelfogható! Az, hogy a maradék 364 napban mi a terv a jövőre nézve? Részletkérdés.

Fázis 2: A Képviselői Tizenkettő

Eltelik egy hónap, a kreatív energiák megcsappannak, a választók megint programot követelnének. Gyorsan kell valami újabb matek!
"Figyeljetek, emelem a tétet: a mezei képviselő meg csak tizenkét évig ücsöröghet a tizenkettedik kerületben! Vagy bárhol."
Miért pont tizenkettő? Mert egy tucat. Mert ennyi apostol volt. Logika? Semmi. De legalább jól mutat a grafikákon.

A Megváltó Javaslat: A 8 Perces Vastörvény

De ha már így benne vagyunk a számmisztikában, és mindent a nyolcas szám bűvöletében akarunk korlátozni, miért pont a legfájdalmasabb pontot hagynánk ki? Ha a hatalom éveit nyolcra szabjuk, akkor a fülünk kínzását miért ne igazítanánk ehhez?

Elég volt a végtelenített, recsegő bádoghangból és a mikrofonba csomagolt, ritmikus őrjöngésből. Itt az idő a végső, szimmetrikus reformra: Alaptörvénybe a 8 perces beszédet!

Törvénytervezet a Retorikai Önkontrollról:

A mindenkori kormányfő egyhuzamban maximum 480 másodpercig (azaz 8 percig) bocsáthat ki hanghullámokat a pulpitusról. Mert az 8 perc után már akut halláskárosodás. A 8. perc leteltekor a mikrofon automatikusan kikapcsol, a szószék alatti csapóajtó kinyílik, és a szónok egy selyemcsúszdán távozik az ülésteremből.

És a legszebb az egészben? Ennek visszamenőleges hatályúnak kell lennie. Aki az elmúlt harminc évben akár egyszer is túllépte a 8 percet, attól utólag, másodpercre lebontva le kell vonni a parlamenti büfében elfogyasztott kávék és pogácsák értékét. Ha pedig a múltbéli beszédek összesített túllépése eléri a kritikus szintet, az illető politikus köteles 8 évig egyfolytában, némán hallgatni a tenger zúgását.

Végre egy korlátozás, aminek lenne értelme. Kevesebb bádog, kevesebb hiszti – a fülnek is jár a rezsicsökkentés!