Adventi szeretetcunamit jelentettek!
Igen, megint elérkezett az évnek az a varázslatos időszaka, amikor a szeretet lágyan átszivárog mindenkin, mint a túl nagyra vett mézeskalács-csillagból a máz – és a PR-osok szimata ezt messziről megérzi. Onnantól kezdve pedig úgy repülnek rá az emberekre, mint gyöngytyúk a takonyra, percre pontosan, ahogy advent első gyertyája meggyullad.
Hirtelen mindenki nagyon adakozni akar. Mármint… veled adakoztatni.
Mert az ünnepi időszak arról szól, hogy a szíved megnyíljon – és mögötte a tárcád is, lehetőleg szélesre. A PR-osok naptára ilyenkor egybefüggő piros betűs ünneppé válik, és szakmai protokoll szerint minden kampány úgy indul, hogy: „Kell bele legalább egy kiskutya, egy árva cica és egy szegény gyerek. A kombó erős, a sajtó sírni fog, a célcsoport meg még jobban.”
Persze nem mindenki pénzt kér – de mindenki kér valamit.
– Egyesek adományt gyűjtenek.
– Mások ajándékot.
– A rafkósabbak meg politikai előnyt, mert hát „a szeretet ünnepén gondoljunk a jövőre is, kedves választópolgár!”
És amikor már azt hinnéd, hogy nincs több, jön még egy kampány: „Tegyél jót! Ments meg egy kiscicát, egy lelkiismeretet, vagy legalább egy PR-os KPI-t karácsonyig!”
De hát mit tehet az ember? Advent van. A szeretet lebeg a levegőben, a kürtőskalács illatával keveredve, és ilyenkor tényleg olyan naivak vagyunk, hogy akár a gyöngytyúk is rajtunk landolhatna, ha éppen takonyként viselkedünk.
Végül is, karácsony előtt mindenki jobban szeret – csak van, aki ezt költségvetéssel is alátámasztaná.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése