Van ez az új népi hagyomány: régen fakanalat faragtak, ma meg közéleti akciófigurát. A bolhapiac halkan átvette a Nemzeti Múzeum szerepét, csak itt a kiállítás tárgyai 2990-ért elvihetők, és opcionálisan jár hozzájuk egy kommentmező, ahol a kollektív lelkesedés úgy bugyog, mint egy túlfőzött gulyás.
A recept egyszerű. Fogsz egy random babát. Ránézel. Ráhúzod, hogy "ez pont olyan, mint X". És kész is a közösségi reveláció. Tízezrek bólintanak, mintha egy elveszett reneszánsz festményt azonosítottak volna. A különbség csak annyi, hogy itt a műtárgy egy műanyag Ken, aki valószínűleg még soha életében nem hallott politikáról, de most hirtelen közéleti karriert kap.
A kommentfolyam pedig egy külön kis szafari. Ott bóklászik benne a félkész gondolat, a túlhasznált emoji és az a bizonyos "haverom kérdi" típusú intellektuális elegancia. Néha felbukkan egy-egy "szerintem létezik ilyen Ken is", mintha a világ legnagyobb kérdését oldották volna meg: vajon létezik-e párhuzamos univerzum, ahol minden politikusnak megvan a saját Mattel-verziója.
És a legszebb az, hogy senki nem kérdezi meg, hogy ez most miért érdekes.
Mert itt már nem a miért számít, hanem a felismerés öröme. Az a pillanat, amikor az agy megnyugszik, hogy "igen, ez hasonlít valamire, tehát fontos". Mint amikor a felhőkben állatokat látsz, csak itt a felhő műanyagból van, és 60 megosztásnál már közéleti jelentősége lesz.
Közben a figurák ott állnak rezzenéstelen arccal. A szobor, a baba, a türkiz kis emberke – ők az egyetlenek, akik teljes nyugalomban vannak. Nem kommentelnek, nem nevetnek, nem lelkesednek. Ők pontosan tudják, hogy ez az egész egy nagy, közös képzelődés, ahol a valóság csak vendégszereplő.
Ez már nem rajongás. Ez egy DIY valósággyártás, ahol a bizonyíték nem az, hogy valami igaz, hanem az, hogy sokan röhögnek rajta egyszerre. És ha elég sokan, akkor már majdnem komoly.
Valahol a háttérben pedig a józan ész egy ideig még próbálkozik. Felteszi a kezét, hogy "sziasztok, esetleg…?" Aztán körbenéz, meglátja a műanyag panteont és a lelkes bólogatókat, és inkább úgy dönt, ma szabadságot vesz ki.
És teljesen meg lehet érteni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése