Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 428.

Elsüllyedt a magyar Titanic 2025 – de a viták továbbra is zajlanak - ATLANTI-ÓCEÁN – 2025. szeptember 4. 


 

Hiába szakította fel a Titanic oldalát egy jéghegy, az utasok többsége továbbra sem hiszi el, hogy a hajó valóban süllyed. A fedélzeten zajló viták inkább a magyar belpolitikai közbeszédet idézik, mintsem egy katasztrófahelyzetet.
 
„Nem süllyedünk, csak mélyebbre merülünk, ez stratégia” – jelentette ki Tisza Vezér, a hajó kormányrúdjánál pózolva. Szerinte a jéghegy valójában a magyar kormány támadása, és a magyar utasoknak nincs mitől félniük: a nemzeti hajó mindenkit megvéd. „Utasok! Nem süllyedünk, csak mélyebbre merülünk, hogy meglepjük a jéghegyet! Mi irányítjuk a hullámokat, nem fordítva!” - mondta a Vezér.
 
A Momentumos aktivisták közben szivárványos mentőcsónakokat követeltek. Szerintük a hajó tragédiája is azt bizonyítja, hogy Magyarországon sürgősen rendszerváltásra van szükség – lehetőleg a víz alatt. „Ez a jéghegy nem is létezett volna, ha nálunk van a kormány! Azonnal be kell vezetni a kvótát a mentőcsónakokra, külön szivárványos hajókkal a kisebbségeknek!” - nyilatkozta valamelyik ex-elnök.
 
Hadházy Ákos Facebookon közvetített élőben, miközben a hajó tatján egy fakorlátra kapaszkodva mutogatta: „Nézzétek, itt a bizonyíték, a fideszesek előre lefoglalták a csónakokat!” A közvetítésbe sajnos beleremegett a hullám.
 
Az ellenzék klasszikus refrénje sem maradt el:
– „A Titanic nem most kezdett süllyedni, hanem 2010-ben” – közölték közös nyilatkozatban. – „Mi átlátható, uniós szabvány szerinti csónakjegyeket kínálunk mindenkinek.”
 
A stadionfóbiások a fedélzet közepén transzparensekkel tiltakoztak:
– „Ha nem stadionokra költötték volna a pénzt, most lenne elég mentőcsónak!” – kiabálták, miközben már térdig álltak a jeges vízben.
 
A kórházfóbiások pedig csak legyintettek:
– „Ugyan már, úgysem kerülünk kórházba, akkor meg minek a mentőcsónak? Egyáltalán minek kórház, ha úgyis mindenki a vízbe fullad? Ez az egész csak figyelemelterelés az egészségügyről!”
 
A tűzijáték-ellenesek közben arra figyelmeztettek, hogy a hajó elsüllyedése semmivé teszi az augusztus 20-i ünnepi rakétákat. – „Ahelyett, hogy a víz alatt is lőjük fel a tűzijátékot, inkább vegyünk belőle óriási mentőmellényeket! De figyeljünk a víz alatt nagy számban megtalálható őshonos madarakra, kisállatokra, szívbeteg nagymamákra is!"
 
Közben a tatnál egy influenszer még az utolsó pillanatban is pózolt:
– „Sziasztok, Titanic LIVE! Most esik be a víz a kabinba, de előbb készítek egy haul videót a mentőmellényről! Ha tetszett a süllyedés, kövessetek, és nyomjatok szívecskét! #IcebergOOTD #CsónakSelfie #FullSinkMode #CsakPozitívan
 
Kormányzati szóvivő:
– „Nem kell pánikolni, a Titanic Európa legbiztonságosabb hajója, és minden utas számíthat a magyar emberek leleményességére. A jéghegy csak Brüsszel támadása, mi pedig megvédjük a családokat a hidegtől.”
 
Ellenzéki szóvivő:
– „A hajó már akkor süllyedni kezdett, amikor Orbán először felszállt rá. Mi átlátható, uniós értékeken nyugvó mentést kínálunk, csónakjegyben és rezsicsökkentett evezőben.”
 

A végszó

Ahogy a hajó végleg eltűnt a habok alatt, az utasok utolsó mondatai még hallatszottak a hullámok közül:
– „Orbán miatt süllyedtünk el!”
– „Gyurcsány miatt süllyedtünk el!”
– „Brüsszel miatt süllyedtünk el!”
– „A jéghegy nem is létezett, Photoshop volt!”
 
A Titanic 2025 elsüllyedt.
De a magyar közélet tovább vitatkozik – immár a tengerfenéken.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...

Agymenés 730.

A hulladékszállítás mint vallásos várakozás   Nálunk csütörtökön viszik el a szemetet. Ez nem információ, hanem hitvallás. Volt már így, működött, megszoktuk.   December 25-én – karácsony első napján, csütörtökön – csoda történt: elvitték. Meghatódtunk. Azt hittük, ez már az ünnepi szeretet része, a szemét is megváltásra talált.   Január 1-jén viszont nem. Ünnep van, érthető, nekik a karácsony nem, csak az újév az ünnep. Senki nem szólt, hogy majd szombaton. Így az utca nagy része nem rakta ki. Mert nem vagyunk gondolatolvasók, csak lakók.   Ezután vártuk a következő csütörtököt, mint Messiást. Reggel óta kint álltak a kukák, katonás rendben, fegyelmezetten, reménykedve. Az utca készen állt. A kukák is.   Aztán jött a hír: az időjárás miatt nem jönnek.   Kint közben a főút csontszáraz, mikrobuszok járnak ki-be, teherautók suhanak, ajtók nyílnak, záródnak, az élet zajlik.   De a szemétszállító nem jön. Őt az időjárás mélyen megérintette.   Így majd...

Agymenés 841.

  A laborpatkány eleinte csak egy volt a sok közül. Szürke, jelentéktelen kispatkány, enyhén remegő bajusszal és azzal a fajta alázattal, amit kizárólag azok ismernek, akik pontosan tudják, hogy a sajt mindig valaki másé.       Aztán egy napon rájött valamire. Nem arra, hogy hol a kijárat, hanem arra, hogy a kijárat nem is érdekes. A sajt viszont igen.   És a sajt nem ott van, ahol a többiek keresik, hanem ott, ahol a kísérletvezető hagyja.   A laborpatkány tehát új stratégiát választott. Nem kaparta tovább a falat, nem rágta a rácsot, nem szervezett rágcsáló-összefogást a közös szabadságért. Nem. Ő felnézett, pontosan oda, ahol a fehér köpeny volt látható.   És egyszer csak kapott egy morzsát. A többiek ekkor még hitték, hogy ez véletlen, a laborpatkány viszont már tudta: ez karrier.   Először csak jelzett, nagyon finoman. Ha a többi patkány túl hangosan zörgött, ő csendben meghúzódott. Ha valaki új alagutat kezdett ásni, ő véletlenül jelezte, ho...