A jövő elkezdődött, hölgyeim és uraim: a TISZA-korszak nemcsak új adókat, új ígéreteket és új plakátokat hoz, hanem új büntetőjogi kategóriákat is. Mostantól bűncselekmény lesz, ha egy újság valótlan állítást közöl. Már látom a jövő híreit:
„Sajtómunkás letartóztatva, mert rosszul tippelte a messiás-miniszterelnök kedvenc fagylaltízét.”
Persze, a szabadság eddig sem azt jelentette, hogy mindenki szabadon gondolkodhat. Csak hát lehetett:
– írni arról, hogy a miniszterelnök kertjében aranyhalak úsznak a stadion-formájú medencében,
– azt mondani, hogy a jegybankelnök jobban szereti a számokat, mint a valóságot,
– vagy épp azt, hogy a NER-lovagok kedvenc sportja a közpénz-szlalom.
És persze a másik oldal is szabadon álmodozhatott internetblokkolásról, szír diktátorokról és fiktív sajtóperekről – hiszen a képzelet adómentes.
De most jön az igazi rend. Lesz majd egy új, csillogó Cenzúraügyi Főhatóság, mottója: „Gondolj, amit akarsz – csak ne mondd ki!” Feláll a Nagy Igazságszűrő Bizottság is, ahol minden cikket átnéznek: ha túl savanyú, mehet a börtön, ha túl édes, akkor is.
A Helsinki Bizottság pedig természetesen majd megértően bólogat, Brüsszel meg tapsikolni fog, mondván: „Végre, itt az európai értékek új dimenziója!”
És persze ott lesz a sorban Lendvai Ildikó, aki, mint a magyar cenzúra nagyasszonya, boldogan vállalja majd a főcenzor szerepét. Mert ha valami, hát ez már tényleg „szükséges és arányos”.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése