A Facebook minden reggel ugyanazt a műsort adja: a szupermamik újabb és újabb fordulót rendeznek az Anyák Gladiátorviadalából. A színpad? Az uzsonnásdoboz. A fegyver? A bio, a mentes, a kézműves, a fenntartható. És persze a szivárványszínű wrap, amit origami-technikával hajtogattak unikornisfej formára.
Ott van a poszt: „Nézzétek, milyen menő tízórait csomiztam a Hercegnőmnek!” – mellé a fotó, ahol a gyerek kezében spárgából font hajpánt, a dobozban pedig chia magos quinoa-szelet, kézzel cirádázott sajtkockák, és háromszögre vágott bio-sárgarépa, háttérben egy IKEA-konyha, ahol még a csempe is organikus.
Alatta a kommentáradat: „Óóó, te vagy a példaképem!” – magyarul: „basszus, megint vesztettem.” A reggeli uzsonna-show-ban ugyanis mindenki szerepelni akar, senki nem meri bevallani, hogy az igazi kihívás nem a spirulinás szendvics, hanem az, hogy a gyerek egyáltalán időben beérjen a suliba.
Én meg közben? Nosztalgiával gondolok vissza arra az időszakra, amikor két gyereket egyedül neveltem, és a reggelek legnagyobb hőstette az volt, hogy miután félájultan kiestünk az ágyból, megtaláltam mindkét cipőt – nem csak az egyiket –, és nem felejtettem el befizetni a menzát. Nem volt matcha latte, nem volt avokádós wrap. Volt viszont büfés kakaós csiga, némi apró a zsebpénznek, és este egy normális vacsora, mellé gyümölcs. Ennyi.
Őszintén: kit érdekel, hogy Julika gyereke bio-algachipset ropogtat tízóraira, ha az enyém boldogan harap bele a csokis kiflibe? Nem a szendvicsdoboz dizájnja fogja eldönteni, ki lesz boldog felnőtt, hanem az, hogy anya nem őrül bele abba, hogy állandóan versenyeznie kellene.
Mert lehet, hogy nem posztoltam képet minden szelet almáról, de a gyerekeim mégis túléltek. Nem szorongtak attól, hogy a tízóraijuk elég menő-e a Facebook döntőjében. Nem kaptak chia magos traumát. Ehelyett kaptak valami sokkal fontosabbat: figyelmet, szeretetet – és persze túró rudit, mert az igazi hungarikum.
Szóval hajrá, szupermamik, csillogjanak csak a rozéarany uzsonnásdobozok! De ne feledjétek: a gyerek nem attól lesz menő, hogy ehető virágot majszol tízóraira, hanem attól, hogy jóllakott, szeretik, és este van kedve hazamenni hozzátok.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése