Tisza-kongresszus, avagy a liftbe zárt remények regénye
A Tisza Párt kongresszust tartott szombaton. Addig minden nap bemutattak valamit, ami szerintük bizonyítja, hogyan számolják fel „az Orbán-rendszer legnagyobb bűneit”. A program szigorúan titkos, de annyit már tudni:
– A kongresszus helyszíne: egy nyolc személyes teherlift, amelyet a „forradalom súlya miatt” csak hat fő használhat egyszerre. A többiek rotációs rendszerben szoronganak a folyosón.
– A kongresszus napirendje: 9:00 – kávéautomata elfoglalása. 9:15 – Orbán-rendszer megdöntése papíron. 9:30 – önsajnáltatás, 10:00 – élőkép a nemzet lelkiismeretéről.
A kongresszus mottója: „Kevesen vagyunk, de legalább hangosak!”
A résztvevők minden nap bejelentenek valamit, például hogy „nem lesz több luxusfoci”, miközben a háttérben valaki épp jegyet foglal a BL-döntőre „nemzeti érdekvédelem” címszóval.
A rendezvény csúcspontja: a lifttüntetés, ahol a tagok szimbolikusan fel-le járnak a valóság és az ígéretek között.
A jelszó: „Le a rendszerrel! (de azért óvatosan, nehogy megüssük magunkat)”.
És persze mindenki kérdezi:
– Hol van a tömeg?
– Ők már a következő emeleten várják a csodát. Vagy a liftet. Vagy a OneManShow újabb felvonását.
Közben pedig gyakorolnak ezerrel arra, hogyan kell egyszerre összeütni a tenyeret, hogy mielőbb vérvörös legyen, hogyan kell kellő áhítattal nézni A VEZÉRt, és miként lehet kényelmeseb hozzáférni a nyelvvel az alfeléhez, hogy közben lássa, ki járult elébe.
De hát, kérem, ilyen ez a politika. Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő, még akkor is, ha a színpad pusztán egy nyolc személyes teherlift, szigorúan hat főre szabva.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése