Forgalomcsillapítás, a jövő városépítészeti csodafegyvere
A belváros újra fellélegezhet! Végre nem zavarják többé a mocskos autók az éjszakai európai értékrenddel átitatott, méltóságteljes hajnali ordibálást, az aszfalton végighányt gasztrokultúrát, a közterületi páros szaporodási kísérleteket vagy a spontán karaoke-esteket a szökőkút vizében.
Az autók ugyanis veszélyesek. Lassítanak a buliturizmus szabad áramlásán. Elzárják az utat a „minőségi” turisták elől, akiknek életcélja, hogy egyszerre legyenek részegen felsőtestmeztelenek, és próbálják ki, hogy milyen érzés poharat törni egy műemlékhez csapkodva, miközben mögöttük versenyt okádnak a többiek.
Napközben persze más a helyzet – akkor még csak a normális turisták vannak jelen, ők elférnének az autók mellett is. Nézelődnek, kávézgatnak, nem hánynak bokorra. De hát ők csak járulékos veszteségek a Nagy Turizmuscsillapítási Csata során, jelentéktelennek is mondhatók.
A valódi cél: tér a csürhének! Aki hajnalban négykézláb közlekedik, annak jár a járda!
És mikor a lakók azt kérdik, hogy hová tűnt a közrend, a válasz mindig ugyanaz:
A csillapítás működik. A forgalom megszűnt. Csak a rendetlenség maradt. De az pénzt hoz. Mi a baj?
Ám legalább nem áll meg a közlekedés. Csak más lett a jármű: talicskán tolják haza a barátot, aki megevett egy „craft” hot-dogot, majd fényesítette vele a járdaszegélyt, hajánál fogva húzzák a lányt, de legalább nem fullad meg a saját mocskától.
Mert ne feledjük:
A város élhetősége nem az ott élőknek jár. Hanem azoknak, akik jönnek, hogy felejtsenek, majd hazamennek. De a lényeg, hogy felejtsenek.
Mindent. Főleg a jómodort.
(P.s.: a képen a normális turisták láthatók. Azért vannak kevesen.)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése