„Luxizni emberi jog!” – avagy a korrupció újrabrandelve
A luxizás nem bűn, hanem életérzés. Mint a Balaton-parti lángos: aranyárban van állítólag, de legalább tudjuk, hogy nyilvánvalóan túlárazott. Aki pedig szerint ez korrupció, az valójában csak sértett, mert őt nem hívták meg a tenderes vacsorára.
A korrupció ugyanis nem más, mint elitbaráti pénzáramlás – szebb nevén: irányított jólét. A „luxizás” pedig az új patriotizmus. Mert hát mi mást mutatná meg jobban a gazdaság dübörgését, mint egy közbeszerzésből épített privát jakuzzi a nyaralóban? Ami persze „tanácsadói díjból” készült, de tanács az volt, hogy: „Ne hagyd, hogy más vigye el a pénzt.”
És ne feledjük: akinek van pénze luxizni, annak jár az irigységmentes zóna is. Ezért van, hogy nem kérdezünk rá, miből van az a Bentley. Mert hát ki vagy te, hogy számonkérd a nemzetgazdasági kreativitást?
Úgyhogy, kedves polgártárs, legközelebb, ha meglátsz egy politikust Gucci övvel, Louis Vuitton bőrönddel és Rolex-szel a nemzeti stadion VIP-jében, ne gyanakodj! Csak hazafiasan luxizik, épp reprezentálja, mennyire jól teljesít az ország.
Mi meg majd kapunk róla egy sajtófotót. Közpénzből.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése