Magyar Péter: A holografikus hős és az instant áldozat – pszichiátriai kórrajz egy kampánymessiásról
Van az úgy, hogy az ember kicsit ideges lesz. Mondjuk ha valaki a Dunába akarja hajítani az újságírókat. Vagy ha véletlenül arcon csap valakit, csak mert nem a megfelelő kérdést tette fel. Vagy amikor hirtelen, kontrollvesztett mozdulattal kikapja más kezéből a telefont, és egy belső hang azt súgja: "Hajítsd a Dunába, Peti, ez most jár neked!" – és ő engedelmesen megteszi. Mert hát mi másra van egy kampányhős?
És mégis, ha valaki feldob neki egy szotyis zacskót – nem üt, nem lök, csak feldob – Péter máris mintaszerűen összeomlik lelkileg, mint egy színházi hipochonder, akinek azt mondták, rosszul néz ki. Azonnal jön a sörösdoboz-saga, a „támadás érte a demokráciát” című monodráma, és természetesen a jól ismert póz: széttárt karok, megbántott tekintet, és egy halk kérdés a semmibe: „Miért bántanak engem… engem, aki csak jót akarok?”
Aki kellemetlen múltbéli kérdéseket merészel feltenni – például, hogy vajon tényleg járt-e Lölőnél önéletrajzzal és kézcsókkal –, azonnal megkapja az „álhírgyáros”, „provokátor” és „ellenem dolgozó ügynök” címkéket. Tagad, projektál, elhárít – pszichiátriai alaptételek tankönyvi példája.
Külső szemlélőként nem is tudni, hol végződik a valóság, és hol kezdődik a hologram. Magyar Péter már nem ember: ő egy kampánygenerált mesterséges személyiség, aki attól függően vált karaktert, hogy szotyit vágnak-e hozzá, vagy kamerát. Egyik nap keményfiú, másik nap síró influencer.
A pszichológusok ilyenkor azt mondanák: instabil identitásstruktúra, nárcisztikus sérülékenységgel fűszerezve, paranoid védelemmel leöntve. A kampányszakértők meg: „hétfőn kicsit túl sok volt a pálinka, Péter, maradj a közleménynél!”
Végső soron ő az az ember, aki egy nyitott kérdéstől összeomlik, de egy újságírót simán félrelök – és ezt nevezi a rendszer elleni harcnak. Mert hát ha már nincs igazi múlt, akkor legyen legalább egy holografikus jelen. És ha nincs valódi vízió, még mindig lehet harsogni: „Én vagyok a jövő!”
(És ha ez sem jön be, még mindig ott van a szotyis zacskó, amivel újra lehet sírni egy jót a Facebookon.)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése