Ugrás a fő tartalomra

Agymenés 369.

📘 HASZNÁLATI UTASÍTÁS – KIZÁRÓLAG HALADÓ BIBLIOFILEKNEK


 

Termék: Egy könyv
 
Állapot: Túl jó ahhoz, hogy olvasd
 
Célcsoport: Gerinctöréstől rettegő esztéták, könyvszaglászók, és a telepatikus olvasás művészei
 
Használat előtt:
  • Olvassa el a könyvet.
  • Vagy inkább mégse.
  • A fizikai kontaktus kerülendő – még a végén a betűk is kikopnak belőle.
 
Használati javaslat:
  • Kézbe ne vegye! Ha mégis, legalább két pár selyemkesztyűt húzzon fel.
  • Ne nyissa ki 15 fokos szögnél jobban! A túlzott gerinchajlás hosszú távon akár könyvlélek-törést is okozhat.
  • Lapozás? Csak steril, laboratóriumi csipesszel, mikroszkóp alatt.
  • Olvasás? Inkább memorizálja telepatikusan a könyv ISBN-jét, és képzelje hozzá a tartalmat.
Tárolás: UV-szűrt vitrinfiókban, 17,3 °C-on, 38% páratartalom mellett. Óránként fordítsa meg kvantumrezgés-állványon.
 
Figyelmeztetés:
  • Ha a könyvet már valaki más is kinyitotta: az többé nem „első élmény” – csak lelki pótlék.
  • Ha Ön a könyvet el akarja adni: az ára ne haladja meg a bolti ár 68%-át, hiszen "már nem szűz", de még "nem is promiszkuitás-szintűen olvasott".
 
Záró tanács:
Ha a könyvön szemmel látható használat nyoma van, akkor ne olvassa el. Eszébe se jusson megvenni!
 
Ne is gondoljon rá.
Sőt, ne is létezzen soha többé az Ön számára többé.
 
🧠 A Bibliofil Telepaták Társasága jóváhagyásával. – 1.0 verzió, lapozás nélkül

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Agymenés 238.

A higgadtság nagymestere   Sebestyén József, kárpátaljai honfitársunk tragédiája kapcsán megszólalt végre A Szakértő. Igen, így, csupa nagybetűvel. A Szakértő, akinek véleménye súlyosabb, mint egy vizes homokzsák a gátszakadásnál.    A Szakértő így szólt: „Keveset tudunk, úgyhogy ideje volna a higgadtságnak.” Majd hozzátette: „Nem tudom, hogy mi történt, a rendelkezésre álló információk ellentmondóak.”   Micsoda intellektuális piruett! Micsoda szellemi bölcsőcskehintáztatás! Az ember már-már hallja, ahogy Arisztotelész hevesen tapsol odafent.   Apró, egészen apró szépséghiba, hogy ha ugyanezeket a mondatokat valaki például Bucsa kapcsán írta volna le – ne adj’ Isten, az első napokban –, azonnal rácsapták a pecsétet: „Konteós! Putyin-bérenc! Fake news mocsok!” Majd behajították a véleménybányába, ahol már izzadva robotolt pár ezer másik, akik csak annyit mertek kérdezni: „Biztos, hogy minden úgy van?”   De most! Most végre győzött a mértéktartás! A higgadtsá...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 730.

A hulladékszállítás mint vallásos várakozás   Nálunk csütörtökön viszik el a szemetet. Ez nem információ, hanem hitvallás. Volt már így, működött, megszoktuk.   December 25-én – karácsony első napján, csütörtökön – csoda történt: elvitték. Meghatódtunk. Azt hittük, ez már az ünnepi szeretet része, a szemét is megváltásra talált.   Január 1-jén viszont nem. Ünnep van, érthető, nekik a karácsony nem, csak az újév az ünnep. Senki nem szólt, hogy majd szombaton. Így az utca nagy része nem rakta ki. Mert nem vagyunk gondolatolvasók, csak lakók.   Ezután vártuk a következő csütörtököt, mint Messiást. Reggel óta kint álltak a kukák, katonás rendben, fegyelmezetten, reménykedve. Az utca készen állt. A kukák is.   Aztán jött a hír: az időjárás miatt nem jönnek.   Kint közben a főút csontszáraz, mikrobuszok járnak ki-be, teherautók suhanak, ajtók nyílnak, záródnak, az élet zajlik.   De a szemétszállító nem jön. Őt az időjárás mélyen megérintette.   Így majd...
Megjegyzés küldése
További információk

Agymenés 841.

  A laborpatkány eleinte csak egy volt a sok közül. Szürke, jelentéktelen kispatkány, enyhén remegő bajusszal és azzal a fajta alázattal, amit kizárólag azok ismernek, akik pontosan tudják, hogy a sajt mindig valaki másé.       Aztán egy napon rájött valamire. Nem arra, hogy hol a kijárat, hanem arra, hogy a kijárat nem is érdekes. A sajt viszont igen.   És a sajt nem ott van, ahol a többiek keresik, hanem ott, ahol a kísérletvezető hagyja.   A laborpatkány tehát új stratégiát választott. Nem kaparta tovább a falat, nem rágta a rácsot, nem szervezett rágcsáló-összefogást a közös szabadságért. Nem. Ő felnézett, pontosan oda, ahol a fehér köpeny volt látható.   És egyszer csak kapott egy morzsát. A többiek ekkor még hitték, hogy ez véletlen, a laborpatkány viszont már tudta: ez karrier.   Először csak jelzett, nagyon finoman. Ha a többi patkány túl hangosan zörgött, ő csendben meghúzódott. Ha valaki új alagutat kezdett ásni, ő véletlenül jelezte, ho...
Megjegyzés küldése
További információk