Kriszmisz és genyó – avagy a nyelvi apokalipszis ünnepi különkiadása
Ha valaha is kételkedtünk volna benne, hogy a magyar nyelv haldoklik, íme egy üzenet, ami nemcsak megnyugtat e téren, hanem ünnepi díszbe is öltözteti a nyelvi pusztulást.
Mert mi is lehetne meghittebb karácsonyi program, mint „karácsonyos Marikát” hallgatni, ami nem más, mint valószínűleg valami fonetikailag fűszerezett Mariah Carey tribute. Aztán jön a „lacc kriszmöszt”, ami vagy egy ünnepi ital, vagy a Last Christmas című dal torz lelki lenyomata, amit valaki egyszer fél füllel hallott egy Tesco-ban.
És persze a klasszikus: „nézük ahogy a betörők üldözik aszt a kis genyot”. Már-már költői kép, amiben a kis Kevinből egy genyó lesz, és a „betörők” helyett már csak a nyelvtan szűköl az ajtó előtt, hogy bemehessen helyrehozni a kárt.
De semmi baj, mert rétest is ehtünk – már ha hozól. Egyik se biztos, de a helyesírási horror után már bármi megtörténhet. Talán még az is, hogy ez az üzenet bekerül a Magyar Nyelvőr következő számába – tanulságként.
És igen, ezek után teljesen jogosnak érzem, hogy anyám többé ne kérdezze meg, miért voltam olyan rém sokáig szingli. Ez az üzenet az érzelmi élet dögcédulája.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése